AZ IDŐ ÉRTÉKE - 5 ÉV

Nem tudok aludni…Nem gondoltam, hogy 5 év ennyit számít. 5 éve ebben a pillanatban csöpögött az új élet esélye az ereimbe.5 éve ebben az órában kaptam lehetőséget arra, hogy éljek.Kaptam 5 évet…Sosem gondoltam, hogy nekem számít ez az 5-ös szám. Nem leszek jobban vagy rosszabbul, nem vágják el a folyamatot, amit a leukémia okozott, nem szűnnek meg a mellékhatások, nem változik hírtelen mára azzal semmi, hogy eltelt ennyi idő. De mégis fontos…Nekem az…Nem amiatt, mert eltelt egy túlspirázott szám, amit beharangoztak, hogy nagy jelentőséggel bír, hogy orvosilag biztos sokat fog jelenteni. Ebben nem hiszek, mert látom, amit látok, és érzem, amit érzek. (Ez amúgyis csak egy legenda.)Nem vártam ettől a számtól a megváltást. Nem is jött…De mégis fontos…Ebben az órában kaptam meg ezt az 5 évet…Kaptam időt, hogy még éljek…Kaptam pillanatokat, amiket megélhetek, aminek részese lehetek. Kaptam élményeket, amiket sosem feledek, és már nem veszíthetek el.Kaptam szeretetet, érzéseket, amit kifejezhetek. Kaptam barátokat, akikért hálás lehetek. Kaptam egy új szemléletet, ami miatt tudom, kifejezhetetlen szavakkal az, hogy mit jelent a donoromtól kapott idő. Idő…az életem legdrágább része. Maga az idő az életem. A halál pereméről való felkeléssel az idő a legdrágább ajándék, amit kaphattam. Ennek a tudatosodása járta át az egész napomat. Tudok sírni, örülni, hálásnak lenni, megélni mindent, amit a betegség hozott… ez ma, egy nap alatt újra végigszaladt az elmémben és a lelkemben. Mindig a részem lesz, mindig olyan lesz, mintha a jelen része lenne minden pillanat a legnehezebb időkből. Mindig van, ami visszahozza élesen az emlékeket. És ezzel nincs baj, ettől tudatosodik bennem mindig, hogy milyen hatalmas ajándékot kaptam azzal, hogy nekem még van időm itt az életben…#harcosszemmel